Uszoda

Vasárnap délután ellátogattam a város egyetlen olyan uszodájába, amelyik hétvégén is nyitva van. Kissé fellengzősen a "Centre Aquatique" nevet viseli, és a város szélére kell autózni hozzá. Felnőtteknek 5 euro a belépő (a szaunáért külön kellett volna fizetni, de ezt nem tudtam).

A bejutásnál kicsit nehezen esett le, hogy mi a rendszer: zsilipszerűen helyezkednek el az öltözőkabinok, amelyekbe ruhában belépve átöltözünk, majd a túlsó ajtón fürdőruhában kijutunk a zárható szekrényekhez. Így tehát nincs külön női- meg férfiöltöző, ez elég helytakarékos, és a családok is öltözhetnek együtt. A zuhanyzó azért már külön van, de az ajtaja félig üveg, úgyhogy úgyis bárki belát.

Maga a fürdőrész nem túl nagy, de abból kihozták a maximumot: van egy bokáig érő pancsoló a kicsiknek, egy élményfürdő mindenféle bugyborékolóval és sodróárral mindenkinek, és egy külön medence elvileg az úszóknak. De ez is csak derékig ér az elején és aztán mélyül egy kicsit, az alakja pedig trapéz, vagyis eleve nem lehet párhuzamosan úszni. Ám ez a lehetőség fel sem merül, mert nincsenek sávok, és az óvodásoktól a nyolcvanéves néniig mindenki olyan irányban úszik, ahogy akar, vagy éppen a medence közepén megáll és magyarázza a gyerekének a gyorstempót. Szóval így szlalomozva azért nehezebb úszni, főleg háton, de mindezek ellenére mégis sikerült majdnem egy kilométert megtennem, persze nem egy versenytempóban.

Vasárnap természetesen főleg a kisgyerekes családok képviseltették magukat, és így végül nem csúsztam le az alagút-csúszdán, mert ötven kiskorúval kellett volna megküzdenem a sorban a helyért, és ez elég reménytelennek látszott...

Kívülről is látható a jó hosszú spirál-csúszda