Kirándulós hétvége

Hétvégére vendégségbe érkezett svájci másodunokatestvérem a férjével. Mivel nem beszélek németül (svájciul meg még kevésbé), az angol a közös nyelvünk. Bár igazi svájciként elég jól elboldogulnak mindketten franciául is.

Szombaton a hideg, szeles, felhős idő miatt La Rochelle-i városnézésre indultunk, a part mentén autózva kis üdülőfalvakon át. Ezek most még elég kihaltak, és a borús ég + apály együtt elég lehangoló látványt nyújtott. A városban a piac mellett véletlenül egy iráni családi étterembe ültünk be, ahol szamovárban főzték a teát, és a (nyilván alkoholt nem fogyasztó hithű mohamedán) pincér számára a vörös- és a fehérbor megkülönböztetése némi nehézséget okozott :) Aztán elsétáltunk a ikötőbe, ahol irdatlan tömeg gyülekezett: a RedBull toronyugró világverseny idei első fordulójára készülődtek. Ennek során a 14, mindenféle nációjú műugró a világ számos pontján extrém helyekről ugrál és ezt pontozzák. Itt a kikötő egyik tornyáról ugrottak az öbölbe (aminek vize eleve hideg), 27 méter magasról. A felvezetés azonban túl hosszúra nyúlt, így kis pihenés után visszamentünk az óvárosba mászkálni. Útban a sokadjára is szuper Akvárium felé azért láttunk 3-4 ugrást, de nem cifrázták túl, szerintem az erős szél miatt. Este egy hangulatos étteremben ünnepeltük meg sikeres diplomavédésemet.

A nagyobb tornyon arról a kis polcról ugranak az öbölbe

Állítólag 60.000 ember gyűlt össze, szerintem max 10.000

Az Akváriumban készült - a vízfelszínről alulról tükröződik vissza a hal meg a csillag

Vasárnap kisütött a nap! A kabátra azért szükség volt. Másodrendű utakon elautóztunk Cognac-ba, megcsodálva a sok szőlőültetvényt. Ott befizettünk a Martell-pincészet látogatására, és mivel mi voltunk az egyetlen "turistacsoport", magán-vezetést kaptunk egy nagyon szórakoztató és disztingvált, ősz, öltönyös úriembertől. Olyan jól beszélt angolul, hogy nem lepődtünk meg azon, hogy nem francia :) Amúgy Jean Martell, az alapító szintén Angliából jött (mint Henessy), majdnem 300 éve készítenek konyakot. Ezt meg is kóstoltuk, de hmmm, továbbra is túl erős ez nekem. Muszáj volt enni rá, nehogy elaludjunk (főleg ne a volán mögött), úgyhogy csak ebéd után indultunk vissza a tengerpart irányába. Royan mellett egy üdülőfaluban álltunk meg, egy kis öböltől indultunk sétára a sziklás part mentén, de olyan messzire azért nem jutottunk, mert a régóta hiányolt napsütést inkább a sziklákon heverészve használtuk ki. A stradon volt szerencsém egy olyan nyilvános vécébe bejutni, amire az van ugyan kiírva, hogy minden használat után automatikusan erős vízsugárral letisztítják - de ki gondolta volna, hogy az egész padlózatot is beleértve? Az apró küszöbön kellett egyensúlyoznom, amíg elvonult az ár, hogy a cipőm megmeneküljön.

Egy giccsesen szép naplemente az öbölből élvezve, jóllakva és narancslevet szürcsölgetve - így fejeződött be ez a szuper nap...

Alap-párlatok keverékéből lesz a márkás konyak

Ez az öböl most nyugis, de nyáron tuti tele van

Ezekből a házikókból hálót eresztenek le és rákot fognak