Angles-sur-l'Anglin

Mivel hétvégén hűvös és viharos volt az idő, csak egy kisebb kirándulásra vállalkoztunk (és így is elég heves záporokban kellett vezetnem...). Poitiers-től 60 km-re található egy kicsiny falu, Angles-sur-l'Anglin, amit én is csak véletlenül találtam meg az útikönyvben, pedig érdekes látnivalóval szolgál:

az 1940-es években a falu melletti "Roc-aux-Sorciers" (szó szerinti fordítás: Boszorkányok sziklája) alatt feltártak egy, a sziklafalba faragott frízt, amely 15.000 éves!

Az eredetit itt sem lehet látogatni, mert még folynak a munkálatok, de egy múzeum-komplexumban felépítették az élethű mását, amit alapos és (csak franciául) érthető magyarázatokkal láttak el, valamint óránként indul részletes idegenvezetés a fríz mentén. Ezt érdemes végighallgatni (franciául), utána egy teremben a fríz falra vetített képén videofilmként mutatják be a jégkorszaki ősemberek feltételezett hétköznapjait, hogyan készültek a domborművek, további magyarázatok a technikákról, stb.

A múzeum bejárata

A vetítésen további magyarázatokat kapunk

Kecskék

További kecskék (másfél méter magasak)

Ez az egyetlen ismert ilyen régi dombormű (és nem barlangrajz), amit az eredeti szikla alatti védett mélyedésben (de nem barlangban) hoztak létre őseink. Főleg állatokat (kecske, bölény, ló, oroszlán) ábrázolnak, meglepően részletgazdagon, és egy kivételével minden állat egy irányba (keletre) néz (miért?). Emellett egy csoportban láthatunk meztelen női torzókat, elég stilizáltakat, de teljesen felismerhetőeket. A magyarázat szerint ezek közül legalább egy egy terhes nőt mutat, egy másik pedig egy öreget. További nőtorzók összeolvadnak egy bölénytesttel, ami visszatérő motívum több barlangrajzon a régióban, és emiatt szakrális jelentőséget tulajdonítanak neki.

Egyértelműen női torzók

Egyébként maga a falu is hangulatos: egy romos vár melletti dombtetőn kacskaringós utcák, kőházak, muskátlik, kézműves-boltok, ami megér egy délután sétát.

Bús düledékeiden

Virágos utcácska