Meteorológia és gasztronómia

Ennyi idő után is még mindig meg tudok lepődni azon, hogy egy szép, hűvös de napos délelőttön hogy alakulhat ki egyszer csak egy irgalmatlan nagy zuhé, és ugyanez hogy ismétlődhet meg még kétszer egy nap folyamán - márpedig az elmúlt három hétben (bár a napsütés mértékének és idejének aránya változó) ez zajlik. Szóval az esernyő alapfelszerelés, bár néha felesleges, mert vízszintesen esik. Nekem ugyan nem tetszik ez a fajta időjárás, de a helyiek többnyire elégedettek, mert legalább nem esik a rettegett HÓ, ami egyenlő lenne az armaggeddonnal. Így viszont árad a Charente:

Itt nyáron egy szigeten lehet heverészni a fák alatt

A piacon most a madagaszkári licsi, a spanyol mandarin és a francia alma majdnem egy áron kapható. Kiderült, hogy a libamáj mellett a másik karácsonyi étel a töltött csirke, amit kifejezetten erre az alkalomra nevelt óriás-csirkékből készítenek. Én pedig azt a hatalmas felfedezést tettem, hogy főzni nem is bonyolult, csak időigényes, és a recepteket nem kell szó szerint grammra követni, hanem csak úgy intuícióból is remek ételeket lehet rittyenteni (na jó, még csak az egyszerűbbeknél tartok, de a fejlődésem feltartóztathatatlan). Bár ez még mindig nem azt jelenti, hogy SZERETEK főzni.

A parkolás ellenben továbbra is gyatrán megy, ma például az áruház zsúfolt parkolójában háromszor próbáltam betolatni egy helyre - a közelben álló négy pasi nagyon jól szórakozott -, de végül el kellett mennem a legtávolabbi sarokba, ahol akadt két szabad hely egymás mellett és volt hely manőverezni... és csak kicsit égő, amikor a nyolcvan éves mami simán beparkol ugyanoda.