Szerdán munkaszüneti nap volt (Szűz Mária ünnepe), persze ezt is csomagolással töltöttem, valamint elkezdtem kipakolni a már átvitt bőröndöket. Ma, szombaton munka után jött a kollégiumhoz a furgon, amit a személyzetis nő fia bérelt ki a mai napra azért, mert ő is épp költözködik (véletlenül pont egy olyan lakásba, ami annak idején nekem is tetszett, de nem volt benne bútor, így nem ezt választottam). A haverjával gyorsan átvitték/tük a 12+néhány dobozomat az albérletbe, egy óra múlva már vissza is értünk. Ezután kibuszoztam az áruház-körzetbe, ahol az IKEA-hoz hasonló Conforama-ban végeztem nagybevásárlást. Már jó előre rendeltem estére egy taxit, hogy visszavigyen a cuccokkal a városba. A mosógépet természetesen majd jövő héten kihozzák és beüzemelik. Ezen kívül vettem mikrót, két fotelt (összeszerelhetős, padlizsánszínű huzattal :) ), jénai tálat, vállfákat, edényszárítót, két kerti széket. Az áruházban mindenki irtó készséges volt, kivárták, amíg eszembe jut a szó, hogy "házhozszállítás", a megvett cuccokat megőrizték nekem, amíg megérkezett a taxi (ezt az egy órát kihasználva vettem a kertészetben két cserepes növényt is az udvarra), segítettek áttolni a csurig pakolt kosarat a raktárhoz, utána a taxihoz kitolták az egészet kis talicskán. A sofőr is nagyon rendes volt, emlékezett rám korábbról (mindig ezt a társaságot hívom), és segített kipakolni is a holmikat.
Mindezt 37 fokos kánikulában.
Hogy azért ne legyen tökéletes a nap: mialatt egy dobozzal felmentem a lépcsőn, eltűnt a ház elől a két kerti szék. Mivel az utca gyakorlatilag kihalt volt, erős a gyanúm, hogy a szemközti kissé lerobbant ház eléggé lerobbant családjának öt, az utcán visítozó gyereke közül vitte haza valamelyik "véletlenül", és hiába kérdeztem meg a kilépő anyukát, nem láttak-e erre valakit két széket cipelve, azt mondta, nem láttak senkit (ez is engem látszik igazolni). Végülis mindegy, mert nem volt drága (akciós volt ráadásul), csak kocsi nélkül macerás újakat beszereznem. De azért megfosztom Saintes-et az általam adományozott "sinless city" címtől (lásd korábbi bejegyzés).
Végül este egy üres bőrönddel gyalogoltam vissza a koleszbe (ebbe pakolom majd a legutolsó dolgokat), amikor egy belgyógyász kolléga állt meg mellettem kocsival, és fuvarozott haza. Azóta csak pihegek és gyűjtöm az erőt a dobozok kipakolásához...
1 megjegyzés:
Még csak annyit kiegészítőül, hogy a taxis engedményt akart adni a fuvardíjból (!!), de végül megegyeztünk, hogy kifizetem a teljes összeget, cserébe segít rakodni.
Megjegyzés küldése