Új szemeszter

Májusban új szemeszter kezdődött a rezidens-képzésben, és ilyenkor forgórendszerben más osztályra, vagy osztályon belül más részlegre mennek.

Így búcsút vettem a két velem dolgozó rezidenslánytól, akikkel tök jól kijöttünk (bár az egyikük nem került messzire, csak a szomszéd folyosóra). A fél év lezárásaként meghívtam őket egy étterembe, és adtam nekik egy-egy jelképes ajándékot is, hogy ne csak arra emlékezzenek belőlem, amikor a reggeli viziten rámutattam a kórlap hibáira :) később én is kaptam tőlük közös ajándékot, egy szép karkötőt!

Az egyik új rezidens, Margot háziorvosnak készül, és a neurológiához eddig nem sok köze volt, de legalább lelkes és alapos, úgyhogy szerintem jól tudunk majd együtt dolgozni.

A másik egy pszichiáter-jelölt srác, Nicolas. Sajnos be kell vallanom, hogy nekem előítéleteim vannak a pszichiáterekkel szemben (de szerintem megalapozottak), és Nicolas sem a szabályt erősítő kivétel. Kétségtelenül sokat beszélget a betegekkel és a hozzátartozókkal, ami nagyon fontos, csak közben elfelejti megkérni a vizsgálati időpontokat, felírni a recepteket, bejegyzéseket tenni a kórrajzba (mert ő ahhoz szokott, hogy "ami az orvos és a beteg közt elhangzik, az négyszemközt marad és nem kerül írásba"). Ezért szoros felügyelet alatt tartom, ami nem is felesleges, mert a múltkor egy penicillin-szerű gyógyszert írt fel egy penicillin-allergiás betegnek (még szerencse, hogy elég paranoid vagyok és este a parkolóból visszamentem az osztályra személyesen ellenőrizni, nincs-e neki allergiája, és persze volt is, de hálistennek még nem kapta meg a gyógyszerét...). Egyébként kiderült, hogy már konzultáltunk telefonon korábban egy betegről, amikor még Saintes-ben dolgoztam, ő meg ott volt rezidens, és elmondta, hogy a három neurológus közül csak engem mertek felhívni tanácsért, mert a két kolléganőm stílusa kissé nyers volt (ezért viszont nekem elviselhetetlenül sokszor csöngött a telefonom).

Persze az előző turnus képviselői (pl. Laurene, Anne-Chloe) is visszajöttek külső gyakorlataikról, így most egy elég nagy és kellemes csapat dolgozik az osztályon, és hetente többször is spontán szerveződik valami program esténként - ami legtöbbször közös evésbe torkollik.