Sri Lanka 2.

Ez a pici sziget tehát bővelkedik látnivalókban.

1. Állatvilág: elefánt (szabadon is a rezervátumban, meg fogságban is a turistáknak fotózkodni), kóbor kutya, vadon élő páva, varánusz, kóbor kutya, valamilyen szarvas az erdőkben, kóbor kutya, bivaly, tengeri teknős, kóbor kutya, sok színes trópusi hal és korall és rák és tengeri uborka, kóbor kutya, gekkó minden fali lámpa mellett, kóbor kutya, jaguár a vadasparkban, sokféle majom főleg a turisták által látogatott helyeken és persze kóbor kutya (ez utóbbival öcsém közelebbről is megismerkedett, aminek egy rövid látogatás lett a következménye a közeli rendelőintézetben veszettség elleni oltásért, de nem kell aggódni, egy karcolással megúszta).

Csendélet kutyákkal (naplemente Trincoban)

A két tuktuk-sofőr mellett egy szarvas kukucskál

Teknős-bölcsődében egy három napos bébivel

2. Teaültetvények: meglepően későn, az 1860-as években jöttek csak rá (az angolok), hogy kávé helyett érdemesebb az egész évben szüretelhető teát termeszteni, amihez a központi hegyvidék hűvös-nedves klímája pont meg is felelt. Azóta a ceyloni tea a világ élvonalába jutott, és ma is hatalmas területeken folytatják az ipart. Amikor legközelebb Lipton Yellow Labelt isztok reggelire, azért jusson eszetekbe, hogy a tealeveleket mezítlábas munkásnők szedik naphosszat éhbérért. Persze a tájkép tagadhatatlanul festői.

Egy a legnagyobb cégek közül

A fejükre rögzítik a zsákot, amibe szedik a friss hajtásokat

A bokrokat kis felhőkbe vagy sorokba telepítik

3. Tengerpart: mivel szigetről van szó, értelemszerűen hosszú és változatos tengerpartok közül lehet választani, attól függően, hogy milyen hónapot írunk (a keleti és nyugati oldal szezonja váltakozik), mennyire tudunk hullámlovagolni, illetve mennyi turistával szeretnénk osztozni az élményben. Elmentünk Trincomalee-ba, az észak-keleti tengerpartra, ahol akkor rajtunk kívül max 5 turista tartózkodott, de a régió még nem heverte ki teljesen a cunami és a tamil szabadságharc következményeit, így ez részben érthető is. Itt tudtunk úszkálni az ún. Pigeon-island korallzátony körül, és láttunk többek között kisebb-nagyobb cápákat is (de szerencsére csak távolról). Később a déli Mirissa-ban is megpihentünk kicsit, jókat ugráltunk a méteres hullámokba és finom halakat kóstoltunk a homokos parton levő éttermekben. Amúgy a tengeri herkentyűk híveinek a sziget maga a paradicsom, bármilyen méretű és fajtájú rák könnyen a tányérra kerül.

Mirissa

Halpiac Negombo-ban, 35 fokos hőség