A napsütötte dolgozószobámat november óta megosztom a tanársegéd Adrien-nel (ami egy férfinév), és ez számtalan átröhögcsélt perchez vezet, de sajnos a munka rovására. A kicsi helyiségbe beszuszakoltak még egy túlméretezett íróasztalt a számára, így alig férünk el, és pont egymással szemben ülünk, ami még azzal is jár, hogy délután 3-tól neki a szemébe, nekem pedig a képernyőmre süt a nap. Ha a redőnyöket lehúzzuk, akkor viszont értelemszerűen sötét és depis lesz a szoba, így ma Adrien inkább egész délután napszemüvegben dolgozott :)
Mivel pont a folyosó elején van a szobánk, sokszor itt futnak össze az egy húron pendülő kollégák (Mathias és Stephan) is, és a jelenlétemben tárgyalják ki a legújabb számítógépes játékokat, amelyeknek mindannyian nagy rajongói, némi árnyalattal: Stéphan az autós-üldözőseseket szereti, Adrien a szerepjátékos-fantasyt, Mathias pedig a zombiölőseket, de azért nem sokat kell győzködniük egymást, hogy kipróbálják egymás programjait. Engem is majdnem rábeszéltek, hogy játsszam velük az egyik fantasy-csapatjátékot, amiben előre kiosztották rám a "Tolvajnő/Kém" szerepét, de végül nem volt kedvem 250 eurot áldoznom a konzolra. Úgyhogy továbbra is csak ámulattal hallgatom, hogy értelmes és felnőtt emberek mennyi időt tudnak elpazarolni :)
Kedden pedig kis ünneplés is volt, mert az egyik rezidenslány egy biztosító nyereményjátékán 1000 eurot nyert, és ezt a kórház egyik termében adták át szerény büféasztal mellett, ahova természetesen elkísértük és jól megtapsoltuk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése