2014. április 6., vasárnap

Szavazás

Szombaton felkísértem Anyát a párizsi reptérre, majd B-ékhoz mentem szállóvendégnek. Nagyon finom házi lasagne készült: engem ért a megtiszteltetés, hogy kevergethettem a bechamel-mártást (de P. szerint amatőr módon, és valószínűleg igaza volt). Miután végigasszisztáltuk a két vadiúj, másfél méteres hangfal összeszerelését és megcsodálhattuk a hangzásukat (az itteni "Voice" tehetségkutató jó alkalom volt erre), B-val még kiugrottunk egy közeli bárba meginni egy pohár bort. Ezúttal sem a megkóstolt bor, sem a felszolgálás nem volt szuper (pl. amikor az első pincérnőtől tanácsot kértünk a borválasztáshoz, közölte, hogy ő nem ért hozzá, csak a kolléganője - mindezt egy BORBÁRban).
Hajnali kettőkor a TV és a két szuper hangfal magától bekapcsolt rejtélyes módon, így nem aludtam sokat egyhuzamban.

Vasárnap délelőtt B-val elmetróztunk a magyar konzulátusra, ahol az értesítés szerint szavazniuk kell az átjelentkezetteknek. Udvarias tisztviselők terelgettek a díszterem felé, és meglepő módon kisebb sorállás is volt, pedig amúgy elég flottul zajlott a dolog. Egy korábbi cikkben olvastam, hogy kb 300-an kérelmeztük, hogy Párizsban szavazhassunk.
Meglepődtem, hogy nem csak listás, hanem egyéni jelöltes lapot is kaptam, mégpedig az állandó lakcímemnek megfelelő körzetét. (Persze, ha elolvastam volna az új választási rendszer részleteit, akkor nem kellett volna meglepődnöm.)

A viszonylag szép időre való tekintettel egy közeli bisztro teraszán ebédeltünk egy harmadik magyar lánnyal (Á.) és a kisfiával, majd még sétáltunk egy kicsit a közeli parkban, hogy alaposan szemrevételezzük a kacsákat.
A hazavonatozásom előtt egy kávé erejéig még összefutottam (a kitartását díjazva) Patrick-kal (lásd: http://mlledesaintes.blogspot.fr/2013/12/az-eiffel-torony-arnyekaban.html), de miután csalódva tudomásul vette, hogy (saját állítása szerinti) kimagasló főzési és masszírozási képességei hidegen hagynak, csak a májusban várható párizsi időjárásról beszélgettünk.

A parkban - a látszat csal: rengeteg kisgyerek és kacsa mászkál szanaszét

Egy baljós műremek a park tavában: igen, keselyűket ábrázol!

2 megjegyzés:

Vera írta...

És mi lett a fiktív pasiddal? :)

Anna írta...

Patrick kifejtette nézetét, miszerint az én esetleges elkötelezettségem nem akadálya semminek, és önzetlen ajánlatát a későbbiekben is fenntartja... hiába, ezek a francia erkölcsök... példának ott van mindjárt az államfő :)

Megjegyzés küldése