A héten legtöbbször túl későn értem haza ahhoz, hogy bármi érdekeset írhassak a blogra, és mára is csak néhány apróbb hír jut...
Csütörtökön például megint beigazolódott, milyen kedves emberek élnek itt: siettem az áruházba, hogy még bevásárolhassak zárás előtt, de az aprópénzes tárcámat otthon felejtettem, így egy kisboltba szaladtam be, hogy váltsa már fel a papírpénzt légyszi-légyszi-légyszi. Azt válaszolta, hogy sajnos már bezárta a pénztárt és nincs aprója, de mire kéne egyébként? Mikor elmagyaráztam (=elmutogattam), hogy a bevásárlókocsi bérléséhez, akkor megörült, hogy hát van nekik olyan kis műanyag bigyójuk, ami direkt erre való, és mivel nem tudna visszaadni a papírpénzből, fogadjam el ajándékba. Persze nem nagy összegről van szó, de a gesztus mégis nagyon szimpatikus, és főleg akkor kimentett a csávából.
Ma délután visszamentem a múlt héten felfedezett antikváriumba, és a kedves eladóbácsival beszédbe elegyedtem. Elvittem neki két képregény-könyvet, amit még érkezésem elején vettem kíváncsiságból, de nem tetszettek, így nem akartam megtartani őket. Megegyeztünk, hogy cserébe minimális áron elvihetek helyettük másik képregényt, mivel amúgy nincs helye hol tárolnia őket és ezért nem nagyon vesz újakat. Szóval hosszasan válogattuk, melyik lenne a legmegfelelőbb, és rövid előadást hallhattam a képregények több generációjáról. Végül a klasszikus-poénos családból hoztam el kettőt, amelyek a bácsi szerint épp megfelelnek a nyelvtudásom szintjének :)
Utána moziba mentem, de nem a multiplexbe, hanem a belvárosi színházba, amelynek az alagsorában van egy kis vetítőterem, olyan retro-méretű. Az Intouchables c. francia filmet láttam, amit Lajos ajánlott a figyelmembe (ezúton is köszi), tényleg jó volt. Mondanivalója is van, de vicces is, bár nem állítom, hogy minden poént értettem, főleg azokat nem, amelyek a párizsi külvárosi szlengben hangzottak el. De tudtam élvezni a filmet, ajánlom mindenkinek.
És végül kiderült, hogy mégsem úsztam meg a sajtónyilvánosságot, mert ez érkezett a kórházi e-mailes levelezési listán (a kórház sajtófigyelő szolgálata lelkiismeretesen naponta elküldi a kórházat akár csak távolról is érintő cikkeket):
A regionális napilapban (Sud Ouest) jelent meg, de az online változatában nem találtam meg.

3 megjegyzés:
jó kis kép! :) a másik három külföldi hova valósi?
két román és egy litván kolléganő. De a kolesz parkolójában áll egy kocsi lengyel rendszámmal, csak nem tudom, kihez tartozik. A kínai nevű már itt született és félig francia.
"sajtófigyelő szolgálat" te jó ég mik vannak
Megjegyzés küldése