Néhány napig megint akadozott a wifi, de sok említésreméltó esemény amúgy sem történt a héten. Hol esik, hol nem, de mindig van szél, ez egy idő után kissé idegesítő, főleg, amikor a folyosón zúg egész éjjel...
De hogy ne maradjatok bejegyzés nélkül, írok pár sort a francia nyelv furcsaságairól, bár még csak a felszínét karcolgatom mind a nyelvtannak, mind a szókincsnek.
Rengeteg igeidő és -mód létezik, sok-sok igével, amelyek számottevő része valamilyen szempontból rendhagyó. Vagyis kevesebb a szabályos ige, mint a szabálytalan. Aztán az egyéb szabályok (amelyekből van bőven: mit mivel egyeztetünk, milyen a szórend, stb) alól is mindig van kivétel, tehát ezzel sem könnyítik meg a dolgunkat. Beszédben még nem annyira feltűnő a hibázás, mert az igevégződést sokszor nem ejtik ki vagy ugyanúgy ejtik, csak írásban más.
Már néhány közmondást is megtanultam:
"hiszi a piszi" = "a szemem" (gondolom hiszem, ha látom)
"koszos, mint a disznó" = "piszkos, mint a fésű" (??)
"buta, mint a föld" = "lapos, mint a palacsinta"
A számok neve viszont szerintem röhejes. Az még oké, hogy 16-ig saját nevük van a számjegyeknek (tehát nem tizen-hat, hanem "seize"), de aztán a 70 pl. "hatvan-tíz" és a 76 "hatvan-seize". És ezt még lehet fokozni azzal, hogy a 80 az "négy(szer)húsz", a 85 "négyhúszöt" és.... a 90 "négyhúsztíz", a 99 pedig "négyhúsztizenkilenc". Nem tudom, miért így alakult a számolásuk, lehet, hogy a gallok huszas számrendszert használtak??? :)
6 megjegyzés:
Itthon is napokig rettenetes szél volt, feljebb kellett tekerni a radiátorokat mert átfúj a tetőn :s. A Mátrában meg térdig érő hó!
Szerintem a piszkos mint a fésű azokból az időkből való, amikor a parfümhasználat általánossá vált, kb. a francúzkórság általános elterjedése (16. sz.) idején, szóval amikor annyira büdösek voltak, h. fedőillatot kellett használniuk, pont fordítva, mint Jeny kutyánk, aki förösztését követően mindig keresett haltetemet, h. elfedje a sampon illatát :D
Szóval mindenki aszongya, h. a jószagú franciák nem föltétlenül (voltak) tiszták. Amit bő húsz éve láttam Párizs legelőkelőbb Neully-negyedében (csak a folyadék ment le a klón) azt általánosnak mondták, és eléggé erre vall. Mondjuk arról is lehet olvasni, h. a napkerálék szép parókáihoz a tetűk miatt járt a pálca divatja, s hát asszem más szutyi is megfért a tornyok alatt, hát ráragadt a fésűre is. Egy kitűnő lengyel drámaíró egy művében pl. azt írja, ha francúz regényeket olvas, szüntelen arra gondol, szutykosak a hősök (az angolokról is ezt írta) 1930-as években, majd hosszan ecseteli, h. a divatba jött fürdőszobákat érdemes lenne a bálozó polyákoknak használni, mert egyelőre nincs kedve táncolni a mosdatlan szépasszonyokkal! Folyt köv :D
kézen és lábon számoltak, ahogy másutt kéz 4 ujjának izületein (eleven, twelf ebből van)
Annuska, fantasztique a StSzilveszter éjjel, az külön szimp, h. tojnak a vad szélhez csatlakozó esőre :D Köszönjük a képeket, olyan klassz fordított világ, igazi karneváli hangulat!
Közben ezt találtam:
The base-20 counting system actually has its roots in Basque which was adopted by the Gauls and, later, the French.
And in the Swiss and Belgian dialects of French, I don't think they use the vigesimal system... Correct me if I'm wrong on that.
That's so because the Basques count with their fingers and toes. I have a Basque grandmother and know it.
Igen, a balga belgák inkább használják a septante, octante (huitante), nonante szavakat, mert nincs kedvük állandóan matekozni :) Ezt az izületes számolást nem tudtam, nagyon érdekes!
http://chocolateandzucchini.com/archives/cat_french_idioms.php itt van egy csomó kajával kapcsolatos szólás meg sok finom recept is! (az előző komment is én voltam)
Megjegyzés küldése