Hétvége

Szombaton busszal (!) lementünk a belvárosba körülnézni, és dugó volt! Igaz, hogy a főutca csak 2x1 sávos, de akkor is nagynak tűnt a forgalom, a boltokban is sokan voltak. A Lafayette áruházban is körbenéztünk, és mikor fizetni kellett az áruért (leértékelve vettük), a kasszánál ki kellett tölteni egy kérdőívet, hogy melyik országból jöttünk külföldiként - a listán Magyarország sajnos nem szerepelt, az uniós és a nem-uniós államok között sem. Végül megegyeztünk a pénztárossal, hogy Lengyelországhoz sorol minket, a lengyel-magyar barátság nevében is. Mondjuk nem csak mi hiányoztunk a listáról, Szlovákia és a balti államok sem voltak rajta.
Megnéztük még a folyó túlpartján a másik 14. századi templomot, amely mellett valaha nagy apáca-rendház is működött. Nyáron egész nagy turista-forgalom lehet itt, a szuvenír-bolt méretéből ítélve.

Vasárnap az eső miatt is inkább otthon maradtunk, én félig kényszerből is, hogy egyszerre fejlesszem hiányos tudásomat a francia nyelv és az EEG területén. Egyébként kissé javul a helyzet a kommunikációt illetően, már igyekszem teljes mondatokban beszélni, bár kissé lassan, de a betegek és a személyzet ezt meglepően jól tolerálja: próbálják kitalálni, hogy milyen szóra is gondoltam eredetileg, és érdekesnek találják, hogy ugyanonnan származom, mint az elnökük :)
Nagyon változó, hogy kinek a beszédét értem meg, van, akiét minden probléma nélkül tudom követni, másét (pl. a közvetlen főnökömét) alig-alig, amit persze nehezít, hogy ő például hadar.
A szálláson a TV sokat megy, hogy szokja a fülünk a beszédet, már van kedvenc csatornánk is: csomó otthon is játszott sorozatot vetítenek, mégpedig dömpingben, így egymás után három Monk nyomozó és két doktor House megy (ejtsd: ÁUSZ).