Vendégség

A költözködési hercehurca közepette felüdülés volt rég nem látott barátokat fogadni vendégségben! L és felesége, D, valamint az ő húga, M érkeztek autón Németországból, mégpedig azért pont most, mert a kishúg hamarosan megkezdi egy éves tanulmányi ösztöndíját - pont a Poitiers-i jogi karon! Pech, hogy én meg éppen most készülök elhagyni a várost, de azért három napot sikerült úgy szervezni, hogy mindketten jelen legyünk még/már, és így volt mód a város gyors megismertetésére. Mivel ez épp a hosszú hétvégére esett (augusztus 15 munkaszüneti nap), ezért a város a szokásosnál is csendesebb volt, de M szerint ez a nyugalom kifejezetten kellemes Bogota lármája után.

Miután felderítettük, hol lesz majd a diákszállása (még nem költözhet be), a beiratkozása, az előadásai és a legnépszerűbb diákkocsmák, még mindig maradt másfél nap szabadidő (pedig a három legszebb templomot és az esernyő-boltot is megnéztük addigra).

Így péntek délután "elugrottunk" megnézni Chenonceau kastélyát - én is meglepődtem, hogy micsoda irdatlan embertömeg látogatja (tavaly rejtélyes módon nem voltak ennyien). Mégis megérte, mert az este 8 órai zárásig be tudtuk barangolni a kerteket (gyönyörű veteményes és virágkertészet is van), az összes lakosztályt, két időszakos kiállítást a lovashintókról és a kastélyban az I. Világháború során berendezett hadi kórházról (az eredeti röntgenképeket is meg lehetett nézni, ami a két sebész/traumatológus-turistát különösen érdekelte, én csak borzadoztam).

Ezt nem lehet elégszer fotózni - ezúttal alkonyi fényekben

Angol típusú sövénylabirintus

Az egyik park a kastély erkélyéről nézve

A kastély a kertből nézve

Ma pedig La Rochelle-be kirándultunk, és élveztük a napos, de mégis hűvös időt, a tengerpartot, a vitorláskikötőt, illetve legfőképp a szombati piaci forgatagot (sajtpult, hentes, ötféle paradicsom, hal- és osztrigakínálat, stb). Utóbbi ünnepélyes megkóstolására is sor került egy óvárosi bisztróban (vicces módon ehhez én adhattam tanácsokat, lévén az egyetlen, aki már evett ilyet, igaz, hogy csak egyszer), majd L. ingyenes (!) tanfolyamot tartott nekünk a fekete kagyló szakszerű pucolásáról és fogyasztásáról :)

És persze a három nap alatt gyors ízelítőt kaptak a francia konyha egyéb vívmányaiból is (macaron, brie, bayonne-i sonka...), úgyhogy elégedetten, jóllakottan és nyugodt szívvel indultak haza, mert tudják, hogy M kellemes helyre fog (vissza)érkezni 10 nap múlva :)