Saintes-i, majd Poitiers-i hétköznapok: Hellfest 1.

Véletlenül bukkantam rá a neten, hogy az Aerosmith Franciaországba (Európába) jön koncertezni - a Hellfesten lépnek fel. A fesztivál honlapja (http://www.hellfest.fr de eredetileg egy zombiszemű nő volt a címlapon egy véres karddal) engem is megijesztett egy kicsit*, aggódtam, hogy lánccsörgetős zenére pogózó kigyúrt-kitetovált-kopasz közönség közt kell majd meglapulnom, de aztán csak megkockáztattam és vettem egy napijegyet. És milyen jól tettem, mert márciusban már elfogyott az összes heti- és napijegy, így hiába invitáltam bárkit, nem tudtak jönni.

Szóval végül egyedül autóztam el Clisson-ba (200 km), ami egy álmos kisváros lehet egyébként, de erre a hétvégére elözönlik a rockerek (köztük nem kevés kigyúrt-kitetovált-kopasz is).

Általában a fesztiválról azt mondhatom, hogy a dizájn nagyon jó (minden részletre figyelnek, lásd alább), a zenei program magas színvonalú (bár a felvonuló punk- és death-metál-zenekarok nívóját nem tudom megítélni), de a szervezés részén még van mit csiszolni.

Régesrégi Sziget-élményeimre támaszkodva némi összehasonlítás:

- itt egy völgybe szorul be a fesztivál területe, és nem is túl nagy, ezért csak 4 kisebb tematikus színpad/sátor van a sarkokban, plusz a főszínpad, amiből rögtön kettő is van egymás mellett, hogy amíg az egyiken játszik egy zenekar, addig a másikon beállíthassák a következő felszerelését. Ezáltal délután 2-től hajnali 2-ig (!! nincs csendrendelet, pedig a városkában jól hallatszik a dübörgő basszus) folyamatosan élőzene szól a főtéren

- emiatt a kempingek e területen kívül, szektorokban helyezkednek el (állítólag csak igen alapszintű vizesblokkal), ami azért jó, mert aki aludni akar, az félrevonulhat, aki meg fesztiválozni akar, az nem fog hasraesni a sátrak feszítőköteleiben...

A fesztiválterület bejárata

Naplementében a szálló por felett kedélyesen vigyorgó koponya

- a fesztivál területén enni-innivalót csak zsetonért lehet venni (italt egyenáron), amit pénztáraknál lehet szerezni (1 euro = 1 zseton) és a végén nincs visszaváltás. Gondolom, azért találták ki, hogy meggyorsítsák a fizetést és így csökkenjen a sorállás. Az árak azért itt is eléggé elszálltak (fél literes víz 2,5 euro**, fél liter sör 4 euro), viszont az első alkalommal kapsz strapabíró műanyagpoharat, amit aztán újra lehet tölttetni (létezik 1 literes kivitelben is szomjasak számára)

- a fesztiválnak van telefonos applikációja, programváltozásokkal frissítve

- a bejutás viszont egy káosz: kocsival a városba érve sehol nincs kitáblázva, hogy hol van a hivatalos parkolóterület, a városon belül pedig nyilván már egymás hegyén-hátán állnak a kocsik. Fél órát kerengtem, mire egy szervezősrác elmagyarázta, hogy merre kell indulni (kifelé a városból) a parkolókhoz. Végre odataláltam, egy picike helyet is kerítettem a sátrak(!) és a lakókocsik közt. Állítólag rendszeres kisbusz-járatok vitték innen a közönséget a fesztiválra, de hamar rájöttem, hogy jobban járok, ha begyaloglok. De a városközpontban sincs sehol kitáblázva, merre van a bejárat, az applikációnak pont a térkép-része még fejlesztés alatt, úgyhogy próbáltam követni a zenét (zajt). Azt hinnénk persze, hogy simán csak sodródni kell a bőrkabátos-bakancsos tömeggel, de e koraesti órában csak lézengtek mindenfelé, úgyhogy újabb fél órába telt megtalálni a bejáratot.

- a koncertek végén ugyanez a mizéria visszafelé: vagy visszagyalogolsz a parkolóba éjjel, vagy vársz a kisbuszra és megküzdesz az ülőhelyedért plusz fizetsz 2 eurót a transzferért.

- a POR: sok-sok éve egy Sziget-fesztivál után három napig köhögtünk fel fekete port, pedig gyepen (igaz, letaposott) ugráltunk. Itt konkrétan egy por-sivatagban zajlik a buli, amit még itt-ott szalmával is beborítottak (hogy azt is belélegezhessük). Meg sem kísérelték locsolással vagy műanyag borítással csökkenteni a porszennyezést.