Tengerre!

Az emeletünkön működő másik osztály egyik orvosa pénteken váratlanul feltette a kérdést, hogy vasárnap lenne-e kedvem hajózni menni a tengerre. Hát persze! Az egyik haverjának van egy vitorlása, és hajókázást terveztek, és engem is szívesen látnak, megfejelve egy ebédmeghívással. Ez igazán jólesett, és természetesen igent mondtam. 

A vendéglátó orvos-házaspár innen 50 km-re, Royan-ban él, amit nyáron ellepnek a turisták. A vasárnapi ebéd menüje a következő volt: előételnek sárgadinnye sonkával, főétel kacsamáj sült barackkal és paradicsommal meg szalmakrumplival, desszertnek eper tejszínhabbal, az egészhez természetesen vörösbor.

Miután degeszre ettük magunkat, lesétáltunk a kikötőbe, ahol parkolt a vitorlás (a típusának a nevét nem tudtam megjegyezni, a szakértőknek ez talán mond valamit: két nagy vitorla, 10 m hossz, egy elég tágas kabin kis főzősarokkal). Szépen kihajóztunk, és a nyílt vízen ért (engem) a meglepetés, hogy itt bizony erős szél fúj, ami az alábbi következményekkel jár:

1. fázom - még szerencse, hogy tegnap előrelátóan vettem szuper viharkabátot, aminek a bélése meg a külseje külön-külön is használható, ezúttal a ciklámenszínű pufi bélésre szavaztam, és jól tettem, mert így csak a fülemet fújta le a szél

2. a vitorlák miatt a hajó NAGYON megdől, és ez egyrészt ijesztő, másrészt marhára kell kapaszkodni

3. a tenger is eléggé hullámzik.

Így tehát miután háromszor is megnyugtattak, hogy ez a dőlésszög teljesen normális és semmi ok az aggodalomra, valamint találtam egy sarkot, ahol csak egy kézzel kellett kapaszkodni és egy lábbal támaszkoni, átadtam magam a hajózás élvezetének. Sajnos nem tartott sokáig, mert a hullámok és a manőverek együtt megviselték a gyomromat, ezért a második óra végén halkan megkérdeztem, hogy nem lehetne-e esetleg visszafordulni. Szerencsére a házaspár női tagja abszolút egyetértett velem (főleg, miután a kalapját a tengerbe fújta a szél), így szépen visszaevickéltünk. Nagyon nagyra értékeltem, amikor végre szárazföld volt a talpam alatt...

Utána még kicsit sétáltunk a promenádon, meg teáztunk a kertjükben, ahol a főszereplő a megőrzésre náluk lakó cuki öleb volt.

Szóval szép nap volt, jó hangulatú társaságban, de azért egyértelmű, hogy a kolléga Reykjavik-Bordeaux augusztusi vitorlásútjára szóló esetleges meghívást valamilyen kifogással vissza fogom utasítani :)