Albérlet

Az elmúlt hetetekben elég sok időt töltöttem a neten keresgélve lakáshirdetéseket, de személyesen csak négyet néztem meg, mert a kritériumoknak (távolság, méret, ár, lehetőleg bútorozottság) csak kevés felelt meg. Ebből a négyből az egyetlen bútorozottat most újra megnéztük együtt, és mivel általános tetszést aratott, és nem láttam rá esélyt, hogy jobbat találjak, megköttetett az üzlet.

A kégli a Szent Eutróp-templomtól (lásd blog címlapja) egy saroknyira van, sajnos a lejtőn lefelé - így biciklivel kb 20 perc beérni a kórházba. Csendes környék (Szent Ferenc utca), de elég közel a cityhez, és van a közelben pékség meg vasárnaponként piac. Egy sokszázéves ház hátsó udvarából nyíló melléképületből ikerház lett, ennek egyik felét fogom birtokolni. A kis előudvar napos (ez jó lesz némi kertészkedésre, ruhaszárításra és villásreggelizni), onnan az étkezős konyhába lépünk be. Hátrébb egy kanapés-tévézős sarok (TV nélkül), a lépcső aljában. Az első szinten dolgozószoba spalettás ablakkal (ebből majd nappali lesz), ahonnan galériára kell felmenni aludni - szerencsére az ágy felett tetőablak, így elég világos. A dolgozó-nappaliból nyílik a vizes helyiség is. Az épület öreg (látszanak a patinás gerendák), de az egészet pár éve felújították, és az egyszerű berendezés is elég megkímélt, a hűtő+sütő is működik. A gáztűzhely persze palackról működik.

A szerződéshez ripszropsz be kellett szereznem egy igazolást a lakásbiztosításról, ehhez a bankfiókomba kellett bejelentkeznem (ők egyben biztosítók is) - az ügyintézőnő (jól ismer, mindig ő intézi az ügyeimet) teljesen ki volt akadva, hogy akkor most ilyen hirtelen kell előállítania nekem két papírt (pedig reggel udvariasan időpontot kértem délelőttre). De azért sikerült neki.

Utána a szerződéskötés előtt a berendezés és a már meglévő kis hibák leltárba vétele zajlott 50 percen keresztül (mindez 55 négyzetméteren), egy megfelelő, négyoldalas formanyomtatvány kitöltésével. Még a WC-kefét is feltüntettük benne. Utána 4 oldalas szerződés, benne a bérlő és a bérbeadó kötelezettségeivel, utóbbiak közül a legviccesebb, hogy tudomásomra kell hoznia, ha természeti csapás veszélye fenyeget az adott bérleményben - és el is kezdte sorolni, hogy mivel a dombon vagyunk, a Charente árvíze nem ér fel idáig, földrengés még sosem volt, és villám sem csapott be a környéken.

Így tehát megnyugodva aláírtam a papírt, kifizettem a foglalót, és augusztus folyamán szép lassan berendezkedem majd (egy kiadós takarítás után persze).

Zöldre-vana-zöldre-vana-fürdőszoba festve...

Itt süttethetem majd reggelenként a hasamat