Első "munkanapok"

Azért van idézőjelben a cím, mert még nem végzek a szó szoros értelmében vett, kimerítő munkát, hanem árnyékként követek egy jófej rezidenst, aki közben magyarázza a rendszert, bemutat mindenkinek, eligazít az épület labirintusában, stb. Cserébe én okos tanácsokat adok, osztom az észt a hallgatóknak (akikből jut fejenként kettő), és meglumbálom azt a beteget, akit ő nem tudott.

Persze a főorvosi vizit nagyon alapos és érdekes (kb 3 óra kilenc betegre), néha még vicces is.

Már csak azért sem tudok önállóan dolgozni, mert a hosszas felvezetés ellenére sem sikerült az illetékeseknek mindent előkészíteniük az érkezésemre: nincs se belépési kódom, se csipkártyám, se postafiókom. Köpenyt (névre szólót) azért sikerült készíteniük. Hétfő reggel a számomra kijelölt iroda kulcsát sem találták meg hosszú ideig, aztán végül az egyik takarítónő nyitotta ki nekem. De azóta sem járt benn takarító máig, de ma szóltam nekik, figyelmükbe ajánlva a szemeteskukámat, és csodálkozva vették tudomásul, hogy én létezem, mert a nevem még nincs kiírva az ajtóra. Még az a szerencse, hogy mindezeknek a munkafeltételeknek/eszközöknek külön felelőse van, akiket egyesével kell felhívni/írásban kérvényt benyújtani. Mindenki nagyon lelkiismeretesen (= nem túl gyorsan) elvégzi a saját kis feladatát, aminek ő a Szakértője, de hogy az hogy kapcsolódik a rendszerbe, vagy hogy valaki összefogja ezeket, hát ez nem megy flottul. Mázlim van, mert a két titkárnő itt is nagyon kedves és segítőkész.

Első nap megkaptam az előírt védőoltásokat is. 

Egyelőre busszal járok, már csak azért is, mert nem esik az eső. Eddig mindháromszor én érkeztem legelőször az osztályra, pedig ma már tényleg nem kapkodtam el. De itt 9 előtt nem indul be az élet, igaz, hogy este 7-kor viszont még mindenki benn van és lelkesen (de tényleg) tárgyalja ki a bonyolultabb eseteket. A rezidensek (valójában szakorvos-jelöltek) nagyon vágják a neurológiát, és szegények ügyeletben 15-20 beteget is ellátnak 24 óra alatt.

Szóval izgalmasnak ígérkezik a dolog, csak nehogy a végén túl izgalmas legyen :)