Tavaszi szél vizet áraszt

Az elmúlt egy hónapban nem tudtam volna 24 egybefüggő órát úgy kijelölni, hogy azalatt ne esett volna legalább egy kicsit az eső. De többnyire inkább szakad. És még ha nem is esik épp, akkor vagy a köd szitál, vagy csak simán felhős-párás a levegő, így az udvaron kiterített (mert máshol nem fér el) lepedő 2 hete nem tud megszáradni. Egyre több a kátyú az utakon (lámlám, itt is akad ilyesmi), a folyó árad, egyes partszakaszokat már lezártak, és többen felemlegetik a tizenévvel ezelőtti híres tavaszt, amikor a főutcán csak csónakkal lehetett közlekedni... hiába, ilyen az óceáni éghajlat.

A téli álom után kezd magához térni a város, leginkább a programkínálatban (koncertek, ismeretterjesztő előadások, jóga, stb), csak általában munkaidőre szervezik ezeket (célcsoport: nyugdíjasok) illetve ugyanarra a péntek/szombat estére mindet, ráadásul 1:3 az esélye, hogy olyankor épp ügyelek... tehát bár a szórakozási lehetőségek jobbak, a megvalósítás nem könnyebb. A nagy szenzáció még, hogy egy helyi pasi (egyébként a vezetés-oktatóm veje, így első kézből értesülhettem az eseményről) motorosként és amatőrként megcsinálta a Dakar-ralit.

De például - egy év után - ebédmeghívást kaptam a kolléganőmhöz, MH-hez, akinél vendégségben voltak a szülei is, és így hosszasan hallgathattam a bácsi sztorijait és előadásait (nyugdíjas tanár...) a francia történelem, kultúra és politika tárgykörében. Kb 50 évvel ezelőtt Algériában dolgoztak mindketten tanárként, de a függetlenségi harcok miatt elég hirtelen vissza kellett menekülniük, nagyjából három bőrönddel, két gyerekkel, egy vonat tetején. (A magyar belpolitika tárgykörében nem sok újdonságot tudtam nekik mondani, ugyanis mostanában sokat szereplünk a tévében és az újságokban.) 

Egyébként most, hogy Franciaország belekeveredett egy csetepatéba Maliban, minden nyilvános helyen, így a kórházban is hatalmas plakátok intenek óvatosságra egy esetleges ellen-terrorcselekmény ügyében, és minden gyanús csomagot jelenteni kell, a biztonsági őrök (akik egyben a tűzoltók is a kórházban és teljhatalmuk van) pedig fokozott járőrözést tartanak. A gyanús csomagra lenne néhány tippem, ugyanis a rossz idő miatt a kórház aulájába beköltözött néhány hajléktalan (na jó, legyen klosárd), persze éjszakára nem maradhatnak, csak egész nap ott ülnek a fotelekben. Úgyhogy kezd emlékeztetni a hangulat a budapesti munkahelyemre, amely a nyócker szívében található, és így gyakorlatilag névről ismertük a környék alkoholistáit.